Hulladék élete a kukán túl - Ökörtelek-völgyi látogatás

Szinte már reflexszerű mozdulat, hogy kidobjuk mindazt ami már használhatatlan számunkra, az utcára visszük kukákban gyűjtve, majd várjuk, hogy valaki elvigye tőlünk azokat. De belegondoltál már abba mi lesz a sorsuk miután elkerülnek tőlünk? Vagy hogy miért fontos egyáltalán a gyűjtésük? Nemrég szerencsénk volt ellátogatni az Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő központba, ahol ezekre és még sok más kérdésünkre választ kaptunk. 

Elhelyezkedése és működése

A telephely a Gödöllő és Kerepes közti völgyben található. Hogy ne zavarja a két település lakóit, a lakott területektől körülbelül 2-2,5 km távolságban helyezkedik el, kizárólag autókkal megközelíthető. A hely két gyűjtőkörzet (Kerepes, Vácrát) számára biztosít hulladékfeldolgozást, ez 61 település közel 208 000 lakóját jelenti. A telep hatalmas, a benne található hulladékhegyek pedig még kevésbé leírhatatlan nagysággal rendelkeznek. Nem csoda, hiszen a hely 3 féle hulladéktípust is kezel, ezek pedig lakosoktól, cégegtől származnak, sőt még arra is lehetőség adódik,hogy magánszemélyként vigyük el szemetünket. 

Szelektív hulladék

A szelektív hulladékok feldolgozása számomra igencsak szemléletformáló pont volt. A bekerült hulladék - újrahasznosítható műanyagok és papírok - alapos válogatáson és tisztításon megy keresztül, mielőtt bármit is lehetne velük kezdeni. Két szalagon fut a válogatás. Az egyik a szelektív gyűjtésből származó hulladékok feldolgozása, a másik pedig a kevésbé kevert hulladékokat szállítja. Szétválasztásra kerül méret és anyagösszetétel szerint különböző mechanikai módszerek segítségével, például légosztályzóval, ami levegő segítségével a papírokat kifújással szeparálja el. A válogatás során az oda nem illő anyagok (pl.: elektronikai eszközök) kerülnek eltávolításra, végigmegy kézi válogatón, ahol ott dolgozó emberek válogatják szét a szalagon futó hulladékokat, majd egy mágnes segítségével a még benne maradt felesleges anyagok is kikerülnek. Sok embernek látni kellene mennyi munka van abban, hogy a figyelmetlenség vagy érdektelenség miatt rossz helyre kerülő hulladékokat különválogassák. Egy műszak alatt közel 10-12 tonna szemetet válogatnak szét ezeket pedig bálákba tömörítik. A bálák maximum 4-5% szennyeződést tartalmazhatnak, különben a telep pénzbüntetésben részesül, így a válogatások nagy figyelmet és alapos munkát igényelnek. Később ezeket szinte teljes mértékben újrahasznosítják. 

szelektív hulladékból készült bálák

Zöld hulladék

A különböző zöld hulladékok - például összegereblyézett falevelek - szintén feldolgozásra kerülnek. Ezeket ledarálják, majd komposzttelepen gyűjtik azokat. Ideálisan 30 napig érlelik, ha túl sok van - például őszi időszakban - ez kevesebb napra csökken. Érlelés után forgatják, majd átrostálják így tiszta komposzt készül belőle. Ezt később a talaj táplálására lehet felhasználni, többnyire cégek veszik meg a telephelytől. A kevésbé jó minőségű komposztot pedig maga a hely használja fel, a lerakó rekultivációjához.

Kommunális hulladék

A nem újrahasznosítható szemét nagy része lerakóba kerül, kis részét cégek tudják égetésre megvásárolni, de utóbbi években ez kevésbé jellemző. A lerakó egy hatalmas nagy szeméthegy, ami napról napra nő a lerakásoktól. A hegy tetejére pakolt szemetet nagy gépek tüskés fogaskerekekkel kiszűrik, kiterítik, majd beletaposság a lerakóba. A telephely geológiai számolások alapján nagyjából két év múlvára teszi a hegy rekultivációját, ekkora körülbelül 6 méterrel lesz magasabb. 

szemétlerakó hegy

Összességében látványban is meglepőek voltak a hatalmas mennyiségek és méretek, másrészt, azért is támogatnám az ilyen látogatások szervezését, mert tanulságos út lehet. Motivációt adhat arra, hogy több odafigyeléssel megkönnyítsük embertársaink munkáját.