Kiszakadás a nagyvárosból – A honfoglalók öröksége a nógrádi dombok között

Legutóbbi terepgyakorlatunk során a város zaját hátrahagyva Nógrád megye felé vettük az irányt. Kis csapatunk meg sem állt Alsópetényig, ahol a község polgármestere, Avar Ákos fogadott vendégül minket a saját rackatelepén.



Rackavölgy


Ezen a hatalmas 80 hektáros telken 2006-ban kezdték a tenyésztést, akkor még csak 18 egyeddel ami mára már több száz juhhal gazdálkodnak. A gazdaságban a rackák hatalmas legelőkön élnek, ahol a füves területükön kívül még nagy istállók állnak rendelkezésükre. Bár nagyon kecsegtető simogatásuk, itt nem egyszerű háziállatokról beszélünk. Ők egy közösségben, egy nyájban élnek, és bár megszokták az embert, megőrizték a vadabb énjüket is. 


Elsőre nem tűnhet fontos feladatnak a juhok tartása, azonban ez nem igaz, hiszen egy kevés egyedszámmal rendelkező őshonos fajunkról beszélünk. Mit is jelent ez?




Őshonos állatok


Az őshonos állatfaj olyan faj, amely egy adott földrajzi területen természetes módon alakult ki, illetve hosszú idő óta ott él, emberi betelepítés nélkül. A racka juhok hasonló módon több évszázada, őseik már egészen a honfoglalás óta velünk vannak. Tartásuk sok szempontból hasznos. Amellett, hogy kulturális értéke van, ezek a fajok sokszor szívósabbak is tudnak lenni. A nomád állattartás során hozzászoktak a szélsőségesebb tényezőkhöz, kevesebb eséllyel betegszenek meg, az időjárási viszonyokhoz is alkalmazkodtak, illetve a kevésbé jó minőségű füveken is képesek élni. 




Magyar racka juh


A  magyar racka juhnak két fajtája van: fehér és fekete, mi Alsópetényen az utóbbi egyedeivel találkozhattunk. Ennek az az egyszerű oka van, hogy a polgármester felmenői ezt választották, hiszen a feketén kevésbé látszik meg a kosz. Igen jellegzetes kinézetük van, mindkét nemre jellemzően V alakban elágazó, pödört szarvuk van. Leginkább egy dugóhuzóhoz lehet hasonlítani

különlegességüket.





Kevés egyedszám


Ahogy korábban említettem egy kevés egyedszámmal rendelkező fajról beszélünk. Mi ennek az oka? A világháború utáni gazdasági helyzet után sokkal jobban megérte más állatokat tartani. Például disznókkal helyettesítették, mivel gyorsabban és több húst termel, mint a rackák. Magyarországon jelenleg 10 000 alatti számuk, ebből körülbelül 2 000 az, ami fekete. 






A terepgyakorlat rávilágított arra, hogy mai, gyorsan változó világunkban a racka szívóssága és ellenálló képessége milyen fontos A tanulság számomra az, hogy a természet már régen kitalálta a tökéletes megoldásokat a túlélésre, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy tiszteljük és életben tartsuk ezeket a különleges közösségeket. 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gánti bauxitföldtani park - marsbéli táj Magyarországon

Kép
Bár első ránézésre nem úgy tűnik, ez a gyönyörű vörös rengeteg Budapesttől nem messze, a Vértes hegységben található, egykor bauxitbányaként működött, ma már szabadtéri geológiai múzeumként funkcionál. Nemrég szerencsénk volt ellátogatni ide, Felkerné dr. Kóthay Klára geológus vezetésével, akinek köszönhetően a látvány mellé szakmai fogalmakat és magyarázatokat is tudtunk társítani. Mitől pompázik ilyen szokatlan színekben? Mikor és miként alakult ki? Milyen történelem áll mögötte? Most mindenre választ kapsz!  A bányára Balás Jenő talált rá 1920-ban. A 30’-as években Európa egyik legnagyobb és legjobb minőségű külszíni bányája volt, a bauxitból előállított alumíniumot például a világháború során a hadiiparban alkalmazták. A bánya mára már kimerült, 1987-ben teljesen megszűnt a kitermelés. Azóta az emberi beavatkozás által keletkezett tájsebeket megkezdték rekultiválni, azaz visszaadni a természetnek. Eredetét tekintve karsztbauxit, ami trópusi körülmények közt, mállás követke...
További információk

Naszályi látogatás - Hogyan él a bányászat napjainkban?

Kép
A bányászat nem sok embernek jut eszébe, amikor a napjainkban zajló iparágakról van szó. Ennek ellenére a mai modern civilizáció egyik legfontosabb alapköve, számos mindennapi tényező épül rá. Legutóbbi kirándulásunk során ellátogattunk a Vácott található Naszály-hegy még ma is működő bányájához, ahol nem csak a kőbányászat hasznáról, de a különböző technikákról is esett szó. Utunk során már a hegy aljában hallottuk a fent zajló folyamatokat, és már messziről láthattuk a hatalmas bányát. Kíváncsian vártuk, milyen lesz majd testközelből belátást nyerni a fent folyó munkálatokba. Felérve első dolgunk volt az ottani munkahelyi szabályzatnak eleget tenni, így kiszállás után gyorsan magunkra kaptuk védőfelszerelésünket.   védőfelszerelés: kobak, láthatósági mellény és bakancs A bánya folyamatai közül csak néhányat láthattunk, hiszen a kívülállók számára a legtöbb veszélyes lett volna. Így azokról csupán leírást kaptunk, de így is izgalmas volt számunkra. Amit saját szemmel láthattunk ...
További információk

Hulladék élete a kukán túl - Ökörtelek-völgyi látogatás

Kép
Szinte már reflexszerű mozdulat, hogy kidobjuk mindazt ami már használhatatlan számunkra, az utcára visszük kukákban gyűjtve, majd várjuk, hogy valaki elvigye tőlünk azokat. De belegondoltál már abba mi lesz a sorsuk miután elkerülnek tőlünk? Vagy hogy miért fontos egyáltalán a gyűjtésük? Nemrég szerencsénk volt ellátogatni az Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő központba , ahol ezekre és még sok más kérdésünkre választ kaptunk.  Elhelyezkedése és működése A telephely a Gödöllő és Kerepes közti völgyben található. Hogy ne zavarja a két település lakóit, a lakott területektől körülbelül 2-2,5 km távolságban helyezkedik el, kizárólag autókkal megközelíthető. A hely két gyűjtőkörzet (Kerepes, Vácrát) számára biztosít hulladékfeldolgozást, ez 61 település közel 208 000 lakóját jelenti. A telep hatalmas, a benne található hulladékhegyek pedig még kevésbé leírhatatlan nagysággal rendelkeznek. Nem csoda, hiszen a hely 3 féle hulladéktípust is kezel, ezek pedig lakosoktól, cégegtől származnak,...
További információk