Zöld sziget a városban - terepgyakorlat a Sas-hegyen

Terepgyakorlataink következő állomása a Sas-hegy volt, ami első ránézésre csak egy a sok budai domb közül, valójában azonban egy rendkívül különleges, védett természeti terület. A nagyváros közepén helyezkedik el, mégis olyan természeti értékeket őriz, amelyek ritkaságnak számítanak Magyarországon és Európában is.

Hol található a Sas-hegy?

A Sas-hegy Budapest XI. és XII. kerületének határán emelkedik, sűrűn beépített városi környezetben. Különlegessége, hogy Natura 2000-es védelem alatt álló terület, tehát nemcsak hazai, hanem európai szinten is kiemelt jelentőségű élőhely.

Mi teszi különlegessé? – földtani és ökológiai szempontok

A hegy alapját főként dolomit alkotja, amely a triász időszakban, egykori tengerfenéken keletkezett. A dolomit üledékes kőzet, sajátossága, hogy könnyen aprózódik, így egyenetlen felszínt hoz létre. Ez a felszín különleges mikroklímát alakít ki: a napsugárzás, a szél és a csapadék eltérő módon éri a különböző lejtőket, ami sokféle élőhely kialakulását teszi lehetővé kis területen belül. Ezeket a különböző mértékű tényezőket a tanösvény során saját bőrünkön tapasztalhattuk is. A talaj vékony, gyorsan kiszárad, ezért csak speciálisan alkalmazkodott növények és állatok képesek itt megélni. Ez a változatosság az oka annak, hogy a Sas-hegy rendkívül gazdag fajokban.

Miért „sziget” a városban?

A Sas-hegyet minden oldalról városi beépítés veszi körül, ezért az élővilág szempontjából elszigetelt területnek számít. Az itt élő fajok nehezen tudnak más élőhelyekre vándorolni, ez egyszerre jelent értéket és veszélyt. Különleges fajok maradhatnak fenn, ugyanakkor sérülékeny az ottani biodiverzitás.

Jellegzetes növények

Csíkófark

Elsősorban dolomitos, száraz, sziklás élőhelyeken él, ezért különösen jól alkalmazkodott a Sas-hegy szélsőséges körülményeihez. Nevét hosszúkás, vékony leveleiről kapta, amelyek valóban emlékeztethetnek egy ló farkára. Fehér ernyős virágzata nyáron jelenik meg, és fontos táplálékforrás különböző rovarok, például beporzók számára.

A csikófark sikerének egyik kulcsa alkalmazkodóképessége: mélyre hatoló gyökérzete segíti a víz felvételét a sekély, gyorsan kiszáradó talajból, míg levelei csökkentik a párologtatást. Mivel a Sas-hegy talaja tápanyagszegény, köves és erősen napsütötte, csak kevés növény képes itt versenyképesen fennmaradni – a csikófark azonban kifejezetten ilyen környezetre specializálódott.

Természetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy a Sas-hegy Natura 2000-es kijelölésének egyik oka is ez a faj. 

Dunai berkenye

A budai hegyvidék jellegzetes, védett faja. Elsősorban száraz, melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben és sziklás lejtőkön fordul elő, ezért jól illeszkedik a Sas-hegy sajátos élőhelyi viszonyaihoz. A dunai berkenye közepes termetű fa vagy nagyobb cserje, levelei tojásdad alakúak, fonákjuk gyakran molyhos. Tavasszal fehér virágokat hoz, amelyek fontos táplálékforrást jelentenek a beporzó rovarok számára, ősszel pedig pirosas-narancssárga terméseket érlel. Ezeket a madarak is fogyasztják, így szerepet játszik a magok terjesztésében és az ökoszisztéma fenntartásában.

A berkenyefajok egyik különlegessége, hogy gyakran képeznek hibrideket, vagyis különböző fajok kereszteződésével új változatok jöhetnek létre. A kutatók több mint harminc különböző kereszteződést is leírtak, ez genetikai szempontból különösen értékessé teszi a térséget.

Jellegzetes állatfaj

Zöld gyík

A hegy egyik ikonikus hüllője a zöld gyík, amely akár 40 cm hosszúra is megnőhet. A hímek nászidőszakban élénk kék torokkal rendelkeznek. Kiválóan alkalmazkodott a meleg, száraz környezethez: gyakran napozik a sziklákon, és gyors mozgásával könnyen elmenekül a ragadozók elől. Főként rovarokkal és kisebb gyíkokkal táplálkozik. Érdekesség még, hogy bár a hegyen a téli jázmin inváziós faj, nem irtják, hiszen a gyíkoknak sokszor védelmet és otthont nyújt.  

Természetvédelmi problémák és azok kiküszöbölése

A hegy elszigeteltsége miatt biodiverzitása sérülékeny, minden külső hatás erősebben érvényesül. 

Inváziós fajok - nagy problémát okoz a hegyen elterjedt orgona, ami a korábban lévő gyümölcstermesztés során kerülhetett a hegyre. Gyökérsarjjal terjedve mérget ereszt a talajba. Ezáltal kiszorítja az ott honos fajokat, emelett a kompetícióval is felborítja az ottani ökológiai egyensúlyt. Visszaszorítása érdekében visszavágják, ez azonban gyors terjedése miatt rengeteg munkával jár.

Talajerózió - A dolomit kőzet eleve könnyen aprózódik, a vékony talajréteg pedig sérülékeny. Taposással fellazul  a felszín, ami gyorsítja a talaj lepusztulását. Ezt tovább fokozhatják egyes állatok, például a borzok és vaddisznók, amelyek ásásukkal fellazítják a talajt és gyorsítják az eróziós folyamatokat. Az emberi taposásokat túraösvénnyel, vezetett túrán való környezeti neveléssel mérséklik.

Összegzésként a Sas-hegy megmutatta, hogy a természet még a nagyvárosi környezetben is képes különleges élőhelyeket fenntartani, ha kellően vigyázunk azokra A terepgyakorlat során jobban világossá vált, mennyire összetett és sérülékeny egy ilyen ökoszisztéma, valamint hogy a természetvédelemnek a városban is ugyanolyan fontos szerepe van, mint a nagyobb, természetközelibb területeken.